Terhelés

Útmutatónk fontos része a nagy teherbírású horgonyok témakörében a külső hatások, amelyek nagyban befolyásolják a szerkezet biztonságát és ezáltal a rögzítőeszközök választását. Ebben a részben a terhelések formájában jelentkező külső hatásokkal foglalkozunk:
 

Külső hatások - terhelés

Minden erő, ami egy építőelemre kívülről hat, hatással van rá, ezt nevezzük mechanikai feszültségnek. Attól függően, hogy mekkora a terhelés és milyen merev az építőelem, az igénybevételek deformációhoz vezetnek.

Egy építőelem általában többféle igénybevételnek van kitéve egyszerre. Ha a keletkező feszültségek meghaladják az építőelem határait, például a minimális nyúlási határt (RP02) vagy a szakítószilárdságot (Rm), maradandó deformációk vagy akár törés is keletkezhet. Ezért a terhelési határértékeket engedélyben ellenőrzik és dokumentálják.

A keletkező feszültség eltérő attól függően, hogy milyen külső erők hatnak. A következőkkel foglalkozunk:
 

Húzó-/nyomófeszültség

Ha egy testet széthúznak vagy összenyomnak, a terhelés egyenletesen oszlik el a test teljes keresztmetszeti területén. Ezért a terület játsza a fő szerepet a húzó- és nyomófeszültség számításában.
 

Nyírófeszültség (tolóerő)

Nyíró- és tolófeszültségek keletkeznek például azért, mert az anyagok másként viselkednek hőmérsékletingadozás (hőtágulás) közben. Ebből feszültség keletkezik.
 

Torziós-/hajlítófeszültség

Ha az építőelemeket saját tengelyük köré csavarják, vagy a tengelyre keresztirányú erővel terhelik, akkor nagyszámú feszültség keletkezik az alkatrész középpontja, az úgynevezett semleges szál körül.
 

A terhelés típusai

A terhelést annak időtartam alapján is felosztják:
 

Statikus terhelés

Az erő folyamatosan fix irányból érkezik. Pihen, ami azt jelenti, hogy a feszültség ugyanaz marad. A húzó- és szakítószilárdság a statikus terhelések döntő paraméterei az építőelemek maximális terhelésének korlátozása érdekében. A statikus terhelés magában foglalja a szél hatását is, mivel "túlnyomóan nyugvó" besorolású.
 

Dinamikus terhelés

Az erő nagysága és iránya változik, és a feszültség is változik. A dinamikus terhelést az előfordulásának időtartama szerint adjuk hozzá:

az erő iránya és nagysága változik...

• szabályos: ciklikus változás
• szabálytalan: pulzáló terhelés
• véletlenszerű: lökésterhelés

A dinamikus terhelés határainak meghatározásához összetett vizsgálatok és számítások szükségesek, például a C1 vagy C2 szeizmikus teljesítményosztály meghatározásához. A szeizmikus hatás ellen tesztelt termékek például a BA-V Plus, BA-E Plus, LIEBIG SUPERPLUS BLS.

Terheléstípusok

Következtetés:

​​​​​​​Ha egy alkatrész biztonságát meg kell határozni, először tisztázni kell, hogy milyen erők, milyen formában hatnak az építőelemre és milyen feszültségek keletkeznek belőlük. Ekkor más hatásokkal is számolni kell, mint a nedvesség vagy a hő (tűz), mert a korrózió vagy a nagy hőmérséklet-ingadozás okozta sérülések csökkentik az anyag szilárdságát. Erről a következő részben számolunk be.